2011. október 11., kedd

Ápdét

Lassan, mintha múlóban lenne a vékonyka nyaka, tokásodik, bár a végtagjai még mindig véznák, a pocakja már egyre gömbölydedebb, igazi békabobos külső van alakulóban. A mérlegünket még Kismici semmisítette meg, de az utóbbi napok kézbentartásakor már éreztem, több ez a kisbéka, mint háromésfél kiló. 
Apjuk ma hazahozta a rendelős mérleget, én pedig kíváncsian ráhelyeztem a Dedet, fürdés és vacsora előtt. Aztán lenulláztam és mégegyszer. És összenéztünk és újra nulláztuk és újrahelyeztük. És alig akartunk hinni a szemünknek. 

KicsiZsigu ugyanis 4220 grammosra másfélóránkéntezte magát, ami azt jelenti, hogy a bő egy hét itthonlét alatt, közel egy kilót szedett magára. 


Oké, hogy ő a legkisebb és genetikailag kódoltan tudja, hogy nagyon hamar nagyon erősnek kell lennie, nade akkor is... 

Lávizindier

Kortörténet:
- két éve még alsó madárfogással fektette kanapéra a szépleányt
- egy éve még rendszeresen elgázolta kismotorjával
- idén pedig a kép már magáért beszél:


A lelkem pedig, úgy érzem, jobban van. Volt -tegnap- egy mélységes holtpont, amikor bőgve áttanulmányoztam pár bébiblúzos internetes oldalt és megerősített abban, hogy engem is utolért a rettegett mumus. S hogy miért bőgtem? jó kérdés. Azt hiszem, borzasztóan egyedül éreztem magam és nagyon sajnáltam is ezáltal önmagam. Meg a helyzetemet. És nehezményeztem (tudat alatt), hogy nekem harmadikra sem jutott nyugodt gyerek. Ugyanis ő a legsüvöltőbb, legkézbenlevősebb, a legrövidebb időintervallumban a legtöbbet cickózó. Éjjel-nappal. Én pedig lézengek a nagy büdös semmiben és még arra is képtelen vagyok, hogy a napi rutinban (értsd mosó-illetve mosogatógép elindításban, semmi extra), meghozzak egy másidőkben átlag alatti döntést.
Aztán szipogva ágynak estem és aludtam egy közel háromórásat fényes nappal a két legkisebbel, és valahogy a helyükre kerültek a dolgok. Olyannyira, hogy még oviba is elmerészkedtem Huncosért. (igaz, csak motoros Kismicivel és úgy, hogy nem nagyon volt más választásom)

Ma meg kiválogattam a kölkök játékait és EGY EGÉSZ SITTES-ZSÁKNYI letört alkatrészt és beazonosítatlan kacatot tömködtem bele a családi kukánkba. Így most mindennek van helye. És ha Hunor hazajön, majd szépen megkérem, hogy mától csak nézegesse a játék-dobozait-polcait. Alternatív megoldásként rendet rakhatnánk/nék sűrűbben is.
 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator