Mici kisasszony, a félrehallások és elcsípett szavak sajátos történetté alakításának a nagymesterasszonya, hétvégén ismét alkotott.
Történt ugyanis vasárnap, hogy miközben cukorborsó módon hajasbabáját fésülgette (értsd ezalatt: versenyt motorozott eszetlen tempóban és hangerővel a bátyjával a teraszon), mintegy semmiségként odabökte, hogy Anyaaaaa, engem a Noel úgy hív, hogy Dzsonkó Posztó! Többszöri visszakérdezésre is kitartott amellett -egyre erőteljesebb hangerővel nyomatékosítva-, hogy őt pediglen Dzsonkó Posztónak nevezte.
Ellenvetést továbbra sem tűr, de anyjában méltó partnerre talál (kire is ütött ez a gyerek, hm?), így felhívtam föntebbemlített kisfiú anyukáját, hogy aztán egy jót röhöghessünk kibogozhassuk, hogy kisfia valóban szerepjátékosat játszott Micivel, egészen pontosan Mici játszotta a verdák közismert Joe Komposztorát.
Emíltettem már, hogy milyen jó dolog is lányos anyukának lenni?!