2011. július 1., péntek

Dührohammal megspékelt nyávogás

Elsőszülöttem a világ legtündéribb gyermeke: okos, szófogadó, bőralámászósan bűbájos, külön specializálódva az öregnénikre, akiknek magától hajlandó csókolommal köszönni, és az óvónénikre, akiktől ölbebújásos puszikkal búcsúzik napvégén. Letörölhetetlenül örökmosolyú, figyelmes, gondoskodó kicsikkel-nagyokkal egyaránt.  Normális hangon beszél vagy kér, szépen használja a kérem-köszönöm szócskákat. Az oviban kedvenc dadusával fej-fej mellett pakolja el az ebéd maradványait, segíti leemelni a székeket, kihúzkodni az ágyakat, és nem átállja hangosan közölni "én szívesen segítek". (ha nem a saját fülem hallatára hangzik el ez a mondat, talán el sem hittem volna). Játszótéren előzékenyen és szívesen kölcsönadja a játékait (egyetlen kivétel ez alól a fém homokozólapátja), okos nagytesó módjára Minkust minden társaságba bevezeti, védi az érdekeit, és élelmet is szerez neki. Ez náluk genetikailag fontos valamért.
Mindezt idegenben.

ÁM: amint belép az ajtónkon, sőt a vaskapunkon, valami láthatatlan metamorfózison esik keresztül: nyüsszögve közli, hogy nem bírja felhozni a  biciklijét, hogy nagyon fáradt, hogy mennyire éhes, de 5 féle étellel sem tudom kielégíteni állapotát. A házba érve pillanatok alatt képesek összeveszni azon, hogy ki hova ül vagy hova nem ülhet, mit eszik, mit nem eszik, mivel játszik és hol, melyik tollal rajzol vagy melyikhez nyúlhat egyáltalán hozzá. Hogy ki hová fekszik, melyik oldalról bújik hozzám, hogy melyik dalt énekeljem, hogy melyik tiltólistás éppen Micinél, akinek ha nem tetszik, operaházat betöltő hangerővel tiltakozik.
(A mindennapokban már nem csak nyenyergés van, sokszor hangos veszekedésbe, nem ritkán verekedésbe is torkollnak ezek a nézeteltérések. )
És nem is lenne ezzel semmi baj. Életkori sajátosság. Azonban: egyszerűen képtelen vagyok befogadni azt a nyávogásszerűen hisztiző hangot, ahogyan kér-követel Hunor újabban mindent. És annak ellenére, hogy napjában kistucatszor elmondom, hogy emberi hangon jobban értek, sőt hatékonyabban is működöm, mert nem kettőhúszas alapvérnyomásból reagálok a kéréseire, mégsem hajlandó másként.

Kinőjük. Túléljük. Valahogy. Legfeljebb eztántól sűrűbben járok fodrászhoz és nem csak melíroztatni, hanem ősz hajszálakat elfedni.
 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator