2012. szeptember 12., szerda

szöktetés

Hm. Egy éjszakám volt feldolgozni a történteket. Este érkezett egy anyatárstól a felvilágosító szembesítés

Helyszín: óvoda. Békés délutáni nyugalom, a gyerekek egy része még alszik. Adva van kisbence, aki addig hergeli énnagyfiam, -hogy nem tudja kerítésen kívülre lökni a papírrepülőt-, míg annak végre sikerül a manőver, ámbátor a kinntreszakadt papírrepülő látványa lefelé görbülő ajkakat eredményez. Ekkor kisbence felajánlja segít visszahozni, csak Hunor emelje meg a tyúkhálós kerítést egy bizonyos ponton. Hunor persze megemeli, kisbence kimegy és eszeágában sincs visszajönni visszaadja a repülőt. Hunor kicsit megijed, kéri szépen, hogy jöjjön, majd az egész akciónak egy arra kóborló dadus vet véget. 

Kérdem én: egy sima elbeszélgetésen kívül mi dolgom nekem ebben a történetben? (mert az tegnap meg volt, szépen kivesézve, erről szólt még az estimesénk is...)

Tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy ti hogyan látjátok? nem hiszem azt, hogy a gyerekem egy földreszállt angyal lenne, de ez az egész szituáció számára abszolút ismeretlen, hiszen nélkülünk sosem megy el sehová, kerítésen kívülre meg pláne nem. (most sem ő ment, ugye) És felelőst sem keresek, hiszen gyakorló szülőként pontosan tudom, hogy elég egy félrenézett pillanat ahhoz, hogy a legnagyobb baromságokat is megcsinálják.
 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator