A kecskék mellett tök-nagyhatalomságra is pályázunk, bár én a kezdő párásztok bájos rutintalansága mellett megemlíteném a hitös éhhaláltól való félelmét is. A lényegen ez mit sem változtat, lassacskán a fél falura a tökeimet-cukkinijeimet-patisszonjaimat lőcsölöm, mindamellett a fagyasztónk is dugig. Persze, az érem másik oldala meg a tudat, hogy két kezünk munkája, hogy valóban más íze van, és a büszkeség, hogy mindez a mienk.
A mai ebéd ismét a tökfőzelék-tükörtojás kombinációjából állt, de ma valahogy mindnégyünk szája íze szerintire sikeredett, osztatlan sikere volt. Hunor kétszer kért belőle, többször megjegyezte, hogy mennyire finomat főztem, és hogy ő életében ennyire finomat még nem evett, Minka meg csak hümmögött elismerésében és bólogatva tömte magába.
Hunor második szedésénél volt egy kis bizonytalanság, gondoltam besegítek pár falattal a hatékonyabb eredmény elérése érdekében. Közben az alábbi párbeszéd zajlott köztünk:
- Hunor, lett volna egy fogadásom arra, hogy a második adag tökfőzelék a tányéron marad.
- Akkor nyertél volna, Anya.
Ezek után az apja nyerítve felröhögött. És én is.
Az egész napos egyszál-fütyiben-a-kertben után este, az apja próbál rövidnadrágot találni a fiának, de persze, nem sikerül csak egy háromnegyedesre bukkanniuk. Hunor elnéző hangon nyugtatgatja az apját: nem baj Apa, te nem tudhatod, hogy ez nem rövidnadrág.
Ilyenkor mindig eszembe jut kétségbeesett küzdelmem a némaságával. És olykor visszasírom azokat az időket.
10 megjegyzés:
Vicces lehetett az apja egész nap a kertben "egyszál-fütyiben" :D
És Ó, jeeeee.. megörökítetted az első vicces Hunor-szájat? De úgy direktben... :))))
Semmi visszasírás.. lesz még ebből bekérdezés is. :D :D :D (tudodmelyik...:P) Amúgy elárulom: elmondtam neki mi az. :D
Devártammár:-))))))
A töknagyhatalom 2. helyezettje mi vagyunk, csak nálunk nem arat ekkora osztatlan sikert.
Anyus, látom, megragadtad ösmét a lényeget! :D nem az apja, a fia volt egy szál fütyiben, de ebből (sem) jövök már ki jól, úgy érzem. :D
Dius: :DDD ööö, azért lettem volna pók a falon, amikor. :D
Na jó, beraktál egy vesszőt, így könnyű... :)
:)
Nálunk spenót főzi volt tükörtojással :) Alig várom, hogy Lalu beszélni kezdjen, de lesznek idők szerintem, amikor én is vissza fogom sírni azokat az időket, mikor még úgy nem beszélt. :)
Pók a falon, mi? :D Valld csak be, hogy gyűjtenéd az ötleteket, hogy is kell az ilyet abszolválni. :P
Anyus: igen, így talán nem mindenki az egyszál fütykösben rohangáló apára asszociál. :D
Tuti: ma különösen beszólogatós napja volt a kiskrampusznak, még este is kaptunk pár keresetlen. :D és tényleg vissza fogod sírni a némaságot. ugyanis ezek tényleg egész nap beszélnek, és tényleg nincs rajtuk on/off gomb. :D
Dius, van benne valami. ez már egy újabb szint, erre én még nem vagyok felkészülve. :D
Édes gyerekszáj, eljön az az idő is, amikor már ezt sírja vissza az ember :D
Megjegyzés küldése