Szofisztikált tanyavilágunkban a kecskék békésen mekegnek az istállóban, a nyuszik vidáman szénát rágcsálnak a ketrecekben, a tyúkok boldog tojásokat tojnak a szénavacokban...
... a bolhák vidáman pattognak a hálószobánk parkettáján*, a Pediculus humanus capitis-ok** (hétköznapi nevükön: fejtetvek) új gazdatestbe költöznek az óvodás fiatalemberünk személyében.
* beazonosítva: apjuk-munkaruha hanyag ágyvégébe dobása általi fertőzöttség
** egyetlen undormányos nőstényt találtam és annak 4 darab tüncibünci serteperte serkéjét.
4 megjegyzés:
Hát, amikor az előbb azon pörögtem, mikor írsz már végre, nem pont ilyen témára számítottam. Bugs forever ...
Ez már divat mostanság, hidd el... A rovarok évezredét éljük, mindig mondja az Emberem.
Üdv,
Balogh-Ficsor Szilvi
sellőlány: Nekem kifejezetten üdítő egy-két ilyen poszt, mert őszintén felvállalod azt, amiről más szégyenkezve hallgat (és ami a legrosszabb, hogy közben másra mutogat). Még jó, hogy Apjuk munkahelyi ártalma kimerül ennyiben és Hunc sem a Justin Bieber-rajongó korszakát éli, mert akkor meggyűlne a bajod az álláig érő frufrujával, márha hagyna téged hozzányúlni. Jó küzdést az alienekkel. :-)
Jáj :) Remélem gyorsan szabadultok tőlük! Nálunk épp az ótvar divatos az oviban :o Jó lenne megúszni, reménykedem :)
Megjegyzés küldése