És még mindig tanyalájf

Ha még egyszer valaki azt meri állítani, hogy a kecske egy buta, mélabús és igénytelen katángkóró rágcsáló állat, azt összekötözöm a mieinkkel. 

Kecskuszaink ugyanis két csoportra osztva funkcionálnak jelenleg: házunk tájékán éldegélnek a tejet adó, napi kétszeri fejést igénylő anyáink (4 darab) és a két hozzájukcsapódott társalkodónő (egy fiatal jerke valamint egy matuzsálemkorú hölgyemény), a másik csoport alkotói pedig, egy falu széli tanyán sokadmagukkal vigéckednek. Itt éldegélnek herélt bakjaink és a tavaszi bepárzásra váró leánykáink. És nem telik úgy el úgy nap az utóbbi időben, hogy itt vagy ott ne történne valami kis izgalom. A háztartásunkban élők esetében már biztos vagyok abban, hogy egészen egyszerűen rákaptak az élesztős borra/pálinkára, és csakis ezért játsszák el, átlag kéthetente a felfúvódásos-hasmenéses performanszukat. Már nincs is bennem izgalom, csupán tényként közlöm a ház urával, mint a Fűrész bácsi az nagy klasszikusban, hogy lenne itt egy kis játék. 

A sihedereink, izgága korukból fakadóan, eddig csak szökdöstek egy kis romantikus Duna parti sétára, esetleg kocsikra másztak vagy magányra vágyva egy éjszakát beszorulva töltöttek egy farakás mögött. Azonban este már az egyik szépreményű jerkénk az itthoniak tünetét játszotta el, így megkapta a már megszokott élesztős Sangriáját (most éppen ez volt kéznél), de pofátlan módon, ma reggel is kiharcolta a tünetei megléte miatt a reggeli adagját. Plusz még egy bónusz szurit is.

És most következzen egy diszkrét képdömping arról, hogy gyermekeim számára mennyire nincs akadály, ha a kecskékről van szó: mindketten képesek voltak átmászni a kerítésen. Hunor nem csak combközépig lett fostos, Kismici meg a húszas évek trendje szerinti kis rózsaszín ejtett-aljú fidresfodrosával zuttyant bele egy beazonosíthatatlan szagú és állagú akármibe. Meglibikókáztatták a kecskéket, majd hazaérve medencepartiba kényszerítettem őket. Nagyon nehéz volt. 

(esemény utáni képek nem készültek. éppen elégszer látom őket így, átlag kétszer naponta. és jajj, ha jön az esős idő!)