2011. augusztus 14., vasárnap

Tanyalájfi fitnesz-napok -mozgás

Most, hogy már határozottan csak 2-3-szor kell benyomni a megfelelő gombot rajtam és már üzemképes is vagyok, gondoltam megírom az elmaradt átlagos egy napunk-at. (ha már életmód kategória, ugyebár)

A család ivarérett tagjai reggel 7 magasságában ébrednek fel. Ekkor a krampuszok még javában összetekeredve húzzák a lóbőrt. Igyekszem összekaparni magam és beindítani a napot: laza mosdójárat, előző esti maradékok eltüntetése, kávégomb benyomása. Föntebbi bokros teendők véghezvitele utáni rádöbbenés: még szívesen visszabújnék, mert ha valóban beindul a verkli, akkor nincs több pihenő. A visszamászást követően agyban lezongorázom az az-napot: általában könnyen abszolválhatónak tűnik. Agyban. 
Aztán menetrend szerint ébred a hitös, kitámolyog-ébredezik-morcos, mert reggelvan. Huncos követi a sort, cinege hangon kiskakast játszik (a verzió: "kukurikú, jóreggelt!" vagy b verzió: "ébresztőőőő!" ). Erre Rettenthetetlen leányunk is az apja keresésébe kezd, mire újra kétlábas leszek, már megy is a harc, hogy ki ülhet fel a pultra elsőnek? ki melyik bögréből kakaózik? ki mit reggelizik? ki nyomja meg nekem/apjuknak a kávéfőző gombját? tulajdonképpen bármi lehet a téma. Általában addig tart, míg valamelyikünk türelme eléri a végső határait és elő nem tör egy csatakiáltás, mely különböző fenyegető szankciókat és/vagy büntetéseket von maga után. Nyugodtabb napokon, csak egy szimpla elkülönítéses-gondolkodással is el lehet csírájában fojtani az elburjánzó vitát. 
Gyors öltözés, következik az állatok ellátása-fejés-locsolás-kert-közben beficcen egy-egy mosogató-ill. mosógép elindítás, kis pakolászás. Ha különösen aktív napunk van, 11 óráig le is zongorázzuk az udvari dolgainkat. 

Mostanában nem vagyok egy főzőmasina -bőven elég nekem a háztáji termények eltéliesítése-, így könnyen elcsábítható vagyok egy palacsintasütésre vagy valami réteslapba töltött ebédnek is gúnyolható batyura. Közben indítom a sajtot. Illik betartani az időket-hőfokokat, így ekkor a törpenépség lábalatt játszik (veszekszik-verekszik) vagy a teraszon motorozik vagy Villám mek Klínt néz. (by Hunor). 2-3 magasságában én már szívesen vízszintesbe helyeződnék, általában velem tartanak. Ez a napom csúcsa, -bár olvasással-alvással töltöm én is-, de ez az egy szabadon hasznosítható órám akad, jelen állás szerint. Ők kicsit még ráhúznak másfél-2 órát alszanak általában.
Eztán éhesen ébrednek: szendvics Mickónak, valami sajátsütés Hunornak (nem, továbbra sem vagyok biomami, csak semmi péksütemény-édes sütemény nem kapható 20 kilométeres körzeten belül, így kénytelen vagyok). Ha különösen jó napom van, bevetünk egy kiskört (játszótér vagy Duna part), ha nehezebben vonszolom magam: várépítés, rajzolgatás házon-udvaron belül. Huncos újabban papást-mamást játszik a kishugival, a közös gyermekük egy újszülött méretű Röfi, akit oviba visznek, autóztatnak, öltöztetnek, pelenkáznak, javarészt az aggódó újsütetű apuka figyelmezteti hanyaganyut az effélékre.
Fél 7-7 magasságában újra az udvar-kert-állatok-fejés-locsolás következnek. Jobb esetben 8 óráig vége is a körnek (ha éppen nem szorulok a fejőszéken), ekkor bejövünk, fürdés- vacsora és nagybötüs apavárás. Mert anélkül biza nincs lefekvés. S ha végre-végre megérkezik (úgy 10 óra magasságában), mégegyszer vacsora, ekkor már eléggé hisztis és nyűgös a társaság, majd alvás, s ha másképp végképp nem megy: villanyoltás. Ennek viszont az a hátulütője, hogy általában hamarabb elalszunk, mint a gyerekek. (akik háperszehogy még mindig velünk-köztünk)

Néha úgy érzem, egy végtelen körforgás az életünk, ami ahelyett, hogy könnyebbedne, egyre nehezedik, egyre több a benne felbukkanó feladat. Nagyot vállaltunk, magunk sem tudtuk mekkorát, és azt sem hittük, hogy ez ennyire beforgat majd mindannyiunkat.

S hogy el ne felejtsem: tegnap bónusz napunk volt: törpök 9-kor kidőltek és mi 2 (azaz KETTŐ!!!) darab filmet is megnéztünk. Zsinórban. (azt hiszem, ezt kell majd beosztanunk a következő évekre)

7 megjegyzés:

anyus írta...

Szóval van egy klónod, aki mindeközben blogol? :)

cucka írta...

höhö, a klónom nap közben percekre ül a géphez, ami egész nap be van kapcsolva -pihenés gyanánt- és olyankor szórja szanaszét magvas gondolatait! :D (mint pl most is teszi, amíg az elsőszülött éppen a királyi trónon ücsörög és háperszehogy máris kiabálja, hogy "valaki -ez most a kedvencem :D-, jöjjön már és törölje ki!")

Bea írta...

Máté ilyenkor azt kiabálja, hogy "Végezteeeemmmmm!!!!!!" és mikor odamegyek, akkor közli, hogy "nem, még jön":)
Azt mondod nem vagy egy főzőmasina.... hát nálam a palacsintasütés eléggé masinás meló:)

cucka írta...

a palacsintatészta pár perc alatt megvan, plusz a kisütése sem vesz 10 percnél több időt igénybe (általában csak nekik sütök, 6-8 darabot, amit azonnal elfogyasztanak). ezért gyors-kaja nálunk. :)

Bea írta...

:DDD én nem tudok csak nekik sütni, mert én is igen-igen szeretem:)

cucka írta...

naja kérem, aki addikt! :DDDD (mondjuk, én az első nemsikerülttel szoktam beérni meg az uccsó megmerevedettel, ami már senkinek se kell ;) )

Poppy írta...

Látom, nálatok is jó korán hazaér Apa, akárcsak nálunk. Az a baj, hogy enyém férj hajnalban le is lép...
Könnyebbedésről: Háttt..egy darabig még nehezebb lesz biztosan, viszont egyre szebb. :)

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator