Gyermekeim beszélgetnek

Remélem, az évek előrehaladtával, ennél értelmesebb diskurzusra is sor kerül majd kettejük között, mint ezek a fajta klasszikusok, melyekből naponta többtucat születik, különböző variációkban és témákban.

Az alapszituáció: egymás mellett ülnek kanapén/szőnyegen/autóban. Hunor tárgykört választ, tegnap előtt történetesen a barátaival próbált meg Kevésszavas Kismici előtt felvágni. Emígyen:

H: Nekem sok barátom van!

M: Nyem.
H: de igen, Minka, nekem az oviban sok barátom van. Nem hiszed?

M: Nyem!
H: Felhívjam a barátomat, hogy elmondja neked, hogy ő a barátom?

M - bólogat mélyeket.
H - elővesz a zsebéből egy kisautót, tárcsáz és beleszól: Háló, szia barátom! Minka nem hiszi el, hogy a barátom vagy! (háttérben M ismét közbeszól egy határozott Nyem-mel)

H -kis szünetet tart, majd telefonál tovább: elmondod neki, hogy a barátom vagy? El? 

M -fejcsóválva Nyem-ez rendületlenül.

H - leteszi a kisautót, majd Minka felé fordulva: Most már elhiszed, hogy a barátom?

M: Nyem!

És itt a vég. Hunor dührohamot kap, és jobb esetben csak üvölt, rosszabb esetben hozzávág valamit a kishúgához. 

És nemsokára már hárman lesznek. Csodás.