2012. május 9., szerda

Anyák napja -második felvonás (és most már tényleg abbahagyom)

A tavalyi kissé botrányosra sikeredett ovis anyák napi ünnepség után, idén lélekben felkészülve, sokkal kevesebb elvárással indultam neki az ceremóniának. Rutinosan egy háromnegyed 12-es időpontot céloztam meg, felkészülve arra, hogy Rókabéka ebédjét-alvásidejét sutba dobva, a velem való hazajövetelt választja. 
És talán ebben rejlett a titok, nomeg abban, hogy ezalatt az egy év alatt Hunor hatalmas lelki fejlődésen ment keresztül. 
Vidáman fogadott, éppen játék közben érkeztem, így végigölelgethettem a teljes oviscsapatot és megnézegethettem sok-sok alkotást és gyerekrajzot, imádom, ahogy körbezsibonganak, amint belépek az ajtón. Aztán különvonultunk a kuckónkba és Hunor átadott nekem egy bödönyt, benne ezer aprósággal, amit nekem készített. Volt benne egy karkötő-nyaklánc együttes, amit kifejezetten borvacsorák esti kiegészítőjeként alkotott a művész úr, gondosan odafigyelve arra, hogy a jóidösanyja kedvenc színeiből álljon a mestermunka. Kaptam még egy tömött agyagharangot, egy törött agyagcsigát (de meg lehet ragasztani, anya!), saját maga ültette palántát, s egy szívemnek roppant kedves rajzot, melyet szintén ő tervezett és álmodott meg. Elmondta az óvónéninek, hogy szeretne kivágni egy nagy szívet és abba belerajzolni. Jobb oldalon a lilanő vagyok én, hasamban a satírozott rózsaszín egy baba (hö???), baloldalon a  fekete hátú bogárkaszerű egy kecske, alatta pedig Göncöl kutya. A sok-sok teleírt sor után pedig megkérte Editnénit, hogy írja oda legyen szíves olyan írással is, amit anya is el tud olvasni, hogy "szeretlek anya!"

S ha ez még mind nem lett volna elég, megállt előttem, hogy ő még szeretne verset mondani* és énekelni, és elszavalta teljesen egyedül ezt ("Anyukám, anyukám, találd ki, Hogy az én nagy kincsem ugyan ki? Ki más is lehetne, ha nem te. Ültess hát, gyorsan az öledbe."), majd elénekelte az orgonavirága mindkét szakaszát, szintén egyedül. Közben végig a szemembe nézett és tudtam, hogy nagyon kell tartanom magam, mert ahogy az én szemeim teltek meg a könnyeimmel úgy az övéi is, és tudtam, ha kibuggyan belőlem, annak beláthatatlan következményei lesznek. Aztán jól megölelgettük egymást és már hirtelen dél is lett a többiek készülődtek az ebédhez, Hunor szólt, hogy menne kezet mosni, de még maradhatok egy kicsit, aztán ott ebédelne és aludna, majd jöjjek érte Kismicivel meg Zsiguval.

úgy megnőttél, szinte félek...


* vasárnapi templomos vershez egy lábjegyzet következzék: óvónénikkel beszélgetve kiderült, Huncosmadárkám egyetlen pillanatig nem készült az előadásra, de oly magabiztosan jelentkezett a verselésre, hogy a kétség szikráját is kioltotta mindenkiben, hogy ne tudná a verset. Merthogy ő bizony vasárnap nem tudott egy szót sem belőle. Csak az édesanyám kulcsszót... akárki meglássa színész jogászdoktor politikus Ember lesz belőle...

9 megjegyzés:

motymoty írta...

Szóval lánybaba. :)

cucka írta...

hát a sorminta csakis így folytatódhat ;)

Bea írta...

Imádom ennek a gyereknek minden rezdülését :)
Csak az édesanyám kulcsszót tartotta érdemlegesnek kiemelni, ez pontosan arra utal, hogy a gyerek tudja mi a fontos, arra koncentrál, a lényegtelen dolgokban nem vész el. EMBER lesz belőle, akárki meglássa! Kell ennél több? :)

Bea írta...

Imádom a tisztaságát, az őszinteségét, a nyíltságát. Még így, virtuálisan is nagyon átjön Hunor minden egyes kis rezdülése.
A rajz szuperjó!!!!

sellőlány írta...

Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok érzelgős alkat... de most az én szemem is megtelt könnyel. Hát legyél nagyon büszke, Cucka, nem akárkit kaptál elsőnek! Nemcsak Ember lesz belőle, hanem Micsoda Ember...

marcsika írta...

brühaha...de szép!!!! Illik így megríkatni az embert (ö... az asszonyt)? :-)))

Ercsi írta...

Én is beállok a hüppögők sorába... :)

Kendemami írta...

Én ma estem túl az első kétszereplős ovis anyáknapján, én nem álltam meg, már akkor bőgtem mikor bevonultak, az ajándék láttán meg nem bírtam abbahagyni.
Huncos nem osztotta meg veled, mikorra várható az újabb Hugi? :))))

myway08 írta...

azért az a kincses bödön, az ékszerszettel, meg mindennel... jó lehetett. a versek, az énekek meg direkt azért vannak, hogy tisztítsák s szemünket.

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator