Történelmi pillanathoz érkeztünk a mai nappal, mától őstermelőként árusíthatok kecsketejet, vegyes zöldségeket, gyümölcsöket és tojást, bármely piacon.
Fölöttébb ambivalens érzés ez és akaratlanul is kicsit megmosolyogtató, leginkább annak tükrében, hogy pár évvel ezelőtt még felnőtt és ivarérett emberek logisztikáját és munkabeosztását (is) alakíthattam, mások neve alatt, most meg önmagam ura lettem.
Félelmetes ez a nagyfokú felelősség (érzet).
Félelmetes ez a nagyfokú felelősség (érzet).
16 megjegyzés:
Ha engem kérdezel sokkal szívesebben eszem reggelire tojást paradicsommal, mint felnőtt és ivarérett embereket.
:DDD
gyere. kapsz.
(és javítottam kicsit a szövegen, mert igencsak félreérthető volt, és háperszehogy te azonnal félre is értetted :D)
Gratulálok, merész lépés!! Szívesen vásárolnék tőled :)
Én is próbálom rávenni egyébként magam, hogy önmagam urává fejlődjek, de krónikus bátorsághiányban szenvedek... Pedig, bátraké a szerencse!
És hol lehet megvásárolni ezeket a fincsiségeket?
Egyébként meg bátraké a cseresznye, gyerkőcsereg mellett kötött munkaidőben dolgozni...Volt benne részem, gusztustalan volt a hozzá/m állás, mindenki lógott, egyedül dekkoltam az irodában nem egyszer, de a családanyára vigyázó szemek vetődtek...Most én is próbálok magam ura lenni...
Nem volt félreérthető. De muszáj volt. :)
Én is vásárolnék. (komolyan)
Köszönöm az érdeklődést, egyelőre még a hogyan-mikénteken van a hangsúly, ami biztos, hogy a falunkban és a szomszédosban is indul egy aprócska kezdeményezés, egy termelői piac hétvégenként, és valószínűleg ott kezdem el a szárnyaimat bontogatni. Amint lesznek részletek és konkrétumok azonnal jelezni fogok! :)
Igen, úgy tűnik, hogy sajnos az eredeti szakmámat a 3 darab kiskorú mellett, egyelőre félre kell tennem, és lassan találnom kell egy itthonról is végezhetőt. Még nagyon kezdetleges a forma, folyamatosan tapogatózom-érdeklődöm, ötletek vannak bőséggel, idővel majd talán minden kikristályosodik és a helyére kerül. :)
merre vagytok otthon? én is vevő lennék a szívve nevelt paradicsomra, ha már a kecskék nem szeretik, és ha már az enyém olyan lassan halad az éréssel
Esküszöm olyan Téged olvasni, mintha az álmaimat írnád. :D Én is szerettem volna őstermelő asszonyság lenni, de egyelőre se föld, se pénz, se bátorság, se akaraterő, se semmi. Na majd egyszer hátha. Addig meg jövök ide, és olvasok. :)
Húúúúhaaaa!!!! Ez igen:)
Ha egy ajtó becsukódik, kinyílik számodra egy másik. Én is ebben élek manapság (tervezőből leszek akupunktőr), és nagyon sok örömet okoz. Majd küldj updatet a megjelenéseidről a piacon és meglátogatunk! :-) De ha apjuk bevállalja a fuvatozást a rendelőig az aktuális termékekből, akkor már most rendelnék...
Köszi mindent, léci akit érdekelnek pontosabb infók írjanak a cucccka@gmail.com-ra. :) Kóstolócsomagot szívesen küldök előzetes megbeszélés alapján a rendelőbe a Hitössel. :)
Jelen állás szerint ugyanis az van, hogy pl kecskesajtot kistermelőségig nem értékesíthetek, meg úgy annyi nem is lenne (ergo, az egyelőre baráti körünkben barátilag ajándékozódik), mert változtak a jogszabályok: az őstermelő nem dolgozhatja fel az árut. (értsd tejet, gyümölcsöket, zöldségeket). Ahhoz, hogy pl. szörpöt, sajtot árulhassak kistermelői kiváltására van szükségem, ahhoz meg már illene nem gyeden lennem, valamint ki kellene forrnunk annyira, hogy stabil és működőképes kínálatot tudjunk nyújtani. Az elkövetkezendő pár évben erre fektetem a hangsúlyt. :)
Szép lassan ideszokok :))) GRATULÁLOK NEKED/NEKTEK!!!
Kavicsmámi, ennek én csak örülni tudok! :) (és köszi! )
Most mi is nyaralgatunk-barátoknál héderelünk egy keveset, de ha visszatértünk a munkás hétköznapokhoz, jelentkezem kóstoló update ügyben!
Megjegyzés küldése