2012. október 29., hétfő

a Lényegesről

Van itt ez a Kispocok, aki számomra már most a világ legnagyobb csodája. 

Bigi születése hosszú volt és nagyon fárasztó. Azt gondolom, talán még mindig nem sikerült teljes mértékben feldolgoznom (rinya-rinya-rinya), de  odáig már eljutottam, hogy képes vagyok megfogalmazni azokat a sarkalatos pontokat, amik akkor és ott nem tetszettek, amiken változtatni szeretnék a legközelebbi alkalommal. (végtelenül hálás is vagyok ezért, hogy nagy eséllyel megtehetem!).

Nem így terveztük*, sőt egészen pontosan sehogy sem terveztük. Kimondatlanul hittünk abban, most egy lélegzetvételnyi szünet következik, ami lehet 2 év és lehet ez az élet is akár, aztán -ha az Égiek is úgy akarják-, zöld-utat kap még egy vagy, ha nagyobb a szünet, akár kettő aprótalpú is. A meg nem írt házassági szerződésünk szóbeli megállapodásakor**, azt az alapkoncepciót tűztük ki, hogy kettesével érkeztetjük utódainkat (2x2), köztük néminemű szünettel. 
Aztán annyira belendültünk SzvítiMici után, hogy megkísértettük még egyszer a sorsot és életre hívtuk Bigit.

A cukormázas dolgokat félretéve, itt kicsit megtorpantunk. Szerény személyem az öt év aktív hátébéskedés után besokallt. (egészen pontosan ez a nyár tette fel a pontot az i-re, amit gyakorlatilag színegyedül vittem végig. belefáradtam, többször neki is keseredtem). Azt éreztem nem kapok levegőt ebbe az óriástestbe zárva, a szoptatósmelltartók, a pecsétes pólók és a kinyúlt farmerek mellvértje mögött, a soha-el-nem-fogyó pelenkák fojtogató gyűrűjében. Megráztam magam, felálltam. Lefogytam több, mint 10 kilót, ami nekem magát az életet jelentette. Visszakaptam valamit a régi fényemből, a kellékek mögé suvasztott nőiességem ismét kibújhatott. Éltem és égtem. Feltöltődtem.

És akkor derült égből villámcsapásként*** bejelentkezik a Négyes számú versenyzőnk.

Amikor már éppen készültem elajándékozni a kinőtt és gondosan elcsomagolt babaruhákat. 
Amikor a Legkisebb Bigiform is lecserélte az autósülését. 
Amikor ketten már ovisok, s én kezdtem napközben megtalálni önmagam. 
Amikor azt hittem, mi már csak így ötöcskén maradunk. Mert így kerek. Mert most úgy érzem, így kerek. 



* nincsenek illúzióim a méhecskékről és a beporzásról, de 35 évem alatt már tapasztalhattam, én nem vagyok az a fajta, aki egy sarokbadobott férfialsótól is 9 hónapra kivonja magát a forgalomból.

** ez még szerelmünk hajnalán történt, amikor testing üzemmódban fürkésztem az akkor még csak jövendőbeli hitös különböző reakcióit a szélsőséges dolgaimra. (ha megriad, hát meneküljön, akkor mégsem ő volt az igazi, de ő maradt, sőt, általában helyeselt) Amikor andalogva jövőt terveztünk, finoman bedobtam, hogy én sokgyereket szeretnék, szemrebbenés nélkül válaszolta, hogy ő is. Aztán tovább srófoltam, hogy de nekem a sok az mindenképpen 3 fölött van. Riadtságnak szikráját sem láttam még csak átsuhanni sem az arcán, s már akkor tudtam, ő itten kérem szépen a másik felem. 

*** egy intrikus gratuláció reakciójaként (gratuláltak a negyedik gyerekhez, mert úgy hallották, érkezik)  pillanatok alatt melegebb vidékre küldtem el a jóakarót, majd elégtételként teszteltem egyet. Megzavarodtam, azt hittem, fordítva tartom kezemben a tesztet, majd sűrű és hosszú perceken át tartó bazdmegelésem után görcsös sírva röhögésbe csaptam át, végezetül lelkiismeretfurdalkodtam egy sort, hogy szegény-szegény Negyedik, akinek választott anyja legelső szavai a nem túl kedves fogadtatásról árulkodnak. Jajj!

13 megjegyzés:

Chipmunk-19 írta...

Elképesztő ez a történet. Értem és érzem, amit írsz. És közben irigyellek is. Nem fura?

csifo írta...

Tudom miről beszélsz Zorkát mi sem vártuk ilyen koránra, mert Zétivel sokat kellett várni,és nekem is ezek voltak az első szavaim ahogy ott néztük ketten a tesztet és sírás és nevetés, mert örültem is meg féltem és most már örülök, hogy minket választott Zorka és ilyen gyorsan bekopogott az életünkbe,nagyon büszke vagyok rá, hogy mered vállalni és nagyon sok erőt kívánok neked!!!!

Dius írta...

<3

Ildikó írta...

Olyan ismerős amit írsz, a harmadik várt gyerek (csak jóval későbbre) becsúszott.
Teszt: ülök a mellékhelységben és nagy vigyorral hívom a párom, hogy nézze meg: két csík. Öröm és ijedtség egyszerre.
Aztán a 13. héten egy nagy pofon: ha nem is terveztük itt van, tessék komolyan venni. Megértettem.
És mielőtt rágörcsöltem volna a 37. héten - a jaj csak korábban ne jöjjön para után - megszületett.
Dec. 18-án 2 éves lesz.
Én meg álmodozom, hogy egyszer talán még meglátogat a gólya, de az eszemmel tudom, már nem bírnám sokszor így is sok.

Sok kitartást, türelmet és lehetőleg pihenj sokat!

(jól számolom 8 hetes?)

Ildikó

sellőlány írta...

Emlekszel meg Vorosbegy reakciojara, amikor megtudta, hogy a "meglepi" negyediket varja? Barni 8 honapos volt es az osszeset csaszarral szulte, es az orvosa nem tanacsolt neki tobb terhesseget. Aztan kiderult, Tami nem jott hiaba. Hat a ti "Vincentetek" sem veletlenul dontott ugy, hogy besurran a nyitva felejtett hatso kerti kiskapun. S miutan nagy valtozasok utan jott, erzem, hogy te is maskepp eled majd meg a kismamasagot, a mindennapi gondokat. De legyen tanulsag, hogy egyszerre mindent nem lehet... Amit nem muszaj a hatadon cipelned, attol valj meg egy idore. Olellek!

Névtelen írta...

Sziasztok lányok, engem tényleg (!) érdekel, hogy kell véletlenül gyereket csinálni. :) Én ugyanis véletlenül szeretnék harmadikat, mert tudatosan nem szánjuk rá magunkat, de nagyon örülnénk neki, ha csak úgy közénk pottyanna. :) Szóval, hogy van ez 2012-ben? Nem úgy, hogy ha akarunk gyereket, akkor nem használunk gumit, ha nem akarunk, akkor használunk? :) Bocs, de úgy éreztem Cucka blogján ilyesmit meg lehet kérdezni. :) Anita

csifo írta...

Kedves Névtelen!Kérlek nálunk úgy lett harmadik, hogy néha nem húztuk fel a gumit, mert nem volt idő rá és tessék csak egyszer kopogtatott a harmadik, akit akartunk csak nem ilyen rövid időn belül!=D

cucka írta...

Kedves Anita, hátöööö, a mi "véletlenünk" a gyakorlatban úgy működött, hogy: azzal, hogy visszanyertem kicsit a nőcis mivoltommal az elbujtatott önbizalmam, nászutasokként éltünk. A leglehetetlenebb időpontokban a leglehetetlenebb helyeken. (ennek részleteit mindenki képzeletére bízom, annyit segítenénk a kecskeólban sose! ) És mivel aktívan szoptatok még napi 8-10-et és a piros napos ünnepekről utoljára Hunor születése után hallottam, akkor is csak kétszer (igen, a tampongyártók nem belőlem fognak megélni), a fogamzásgátlással nem nagyon foglalkoztunk (mint ahogy közös utunk alatt sosem igazán, az előéletemet ismerve nem sok szükség volt rá). Hát így! :)

Chipi, ugyanez a kettősség bennem is megvan, de egyre inkább oldódik a görcs. :)

Ildikó, sztem még nincs akkora. Hetediket taposhatom, bővebben és pontosabban 2 hét múlva dokkerlátogatás után. :) és köszönöm a kedves szavakat! :)

Sellőny, köszönöm, nagyon-nagyon igazad van most! ♥ (lassan tényleg megtapasztalom/elhiszem, hogy nem mindent én tudok a legjobban megoldani, hogy van élet az én aktív közreműködésem nélkül is, hogy vannak helyzetek amikor háttérbe szabad húzódnom és nem nekem kell mindent megcsinálnom)

Ildikó írta...

Anita: rosszul kell számolni mikor van peteérés (férj által: most múlt el a piros betűs) és nálam egy alkalom elég, ráadásul középidő előtt három nappal :-)

Ildikó

Bea írta...

Egyértelmű, hogy Kispocok azért érkezik hozzátok éppen most, mert ahogy írtad is, megráztad magadat és felálltál, rendbeszedted magad kívül-belül, szóval szansájn van meg heppi. Hát mikor máskor:)
Meg hát az a ledobott laza 10-es is közrejátszik szerintem.
De olyan jó!!!! Én úúúúúgy örülök Nektek!!!! De nem ér, hogy mire behozunk Titeket, akkor Ti megint beelőztök:-DDDDD

Névtelen írta...

Azt hittem rosszul értelmeztem, de akkor tényleg jön a 4-ik baba! Hát le a kalappal előtted, tényleg minden elismerésem, gratulálok!:)
Bea

Meli írta...

Hűha mire jövök hozzád. Szívből gratulálok!! Drukkolok nagyon, boldog babavárást. Puszi

Nani írta...

Na Cuckám, itten is szívből gratulálok és nagyon-nagyon irigykedem ám... Jajj de remélem, hogy egyszer majd én is meglepődhetek egy becsusszant négyeskén vagy ötöskén... :)

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator