2011. november 10., csütörtök

6 hét

A gyermekágy hivatalosan is lezárult, Bigul újszülöttből csecsemővé avanzsált. Tegnap -már a hivatalos szervekkel való megfenyegetésnek engedve-, megejtettük az egy hós státuszvizsgálatot is. Bigi feltankolás után volt, így bárgyún tűrte a csűrögetését-csavargatását, és még a támadónő újabb problématalálására is csak egy nyálcsíkkal kevert tejköpettel volt hajlandó reagálni. Én már ennyivel sem. 

A drága gyermök jól teljesített, egy nappal a hathetese előtt 5220 grammosra mázsálták, ami annyit jelent, hogy (bár hajnal 4-kor valóban nem tuszkoltam mérlegre, annak ellenére, hogy éppen félkómában rémálomkodott kicsiny családunk apraja-nagyja), születési súlyához képest 2 kilót gyarapodott.

S hogy milyen a mi hathetesünk?  általában morcosan (bizonyos megfigyelők szerint inkább komolyan), kancsalít fókuszál a világra a tisztakék szemeivel. Pár napja teliszájjal mosolyog, általában reggel, frissenébredve. A mekegő sírása mellé, jókedvében, egy diszkrét "eő"-zést is felvett a repertoárjába. Még mindig sokat alszik, napközben rajtam, éjjel mellettem, köztünk. A 200x220-as matrac szűkösnek bizonyult, ezért a rácsoságy kókuszmatraca az enyém mellé került, és az lett Kismici éjjeli vacka. Esténként úgy alszunk el, hogy miközben Bigul álombaszopja magát, Huncosnak (baloldal) mesét olvasok, Kismici (kolbászol, mert látszólagosan nem érdekli a mese, inkább jószokásához híven, piszkálódik mindenkivel), mese után a kislámpa lekapcsolásának a felelőse, majd elvetődik a priccsén (jobbomon), és fogja  a kezem, míg át nem ér álomföldre. (ez a demo verzió, 80 százalékban működik, a maradék 20 abszolút képlékenyen változó, a fáradtság és a hiszti faktorból fakadóan).
Biginyúl éjjel egyszer ébred, leszámítva a 11-12 óra körüli  utóvacsoráját. Érdekes, ő is, akárcsak nővérkéje, véletlenül a születési ideje környékén teszi, ekkor pelenkacsere, majd kb egy egy órán át tartó fénybenézéssel le lehet rázni. 8-kor farkaséhesen ébred, kicsit somolyog a nagyvilágnak, majd magamrakötöm és indul is a nappali alvása. 2-3 óránként eszik, azt követően kicsit ébren nézelődik, majd panaszosan nyenyereg, ezzel jelezvén, elfáradt, de egyedül nem tud elaludni. Hiába simogatás és bújás, csak egyre hevesebben kezd el sírni, elfogadtam, ő valóban kendős legény, már a magamrakötés perceiben elalszik.
Sosem hittem volna, de tökéletesen működünk mi így újra 2:1-benként, együtt vasalunk, fejünk kecskét és még ebédet is főzünk. (sőt, pár guggolás után, másnap garantált az izomláz...)


(a fotót majd pótolom, ha sikerül kiszednem Mici kisasszonyból, hogy hova rejtette el a fényképezőgép átjátszókábelét...)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator