2011. november 3., csütörtök

Számadatok

Bigulka, akit a jóidöse már csak a Bigger névvel illet, -ugyebár, nomen est omen-, észrevétlen meglépte az 5 kilás határt, az esti csakúgy mérésnél 5180 grammot mutatott, a még mindig kölcsön, rendelős mérleg. (lehet ám a fogadásokat kötni, hogy a gyermekágy végire megüti-e a két kiló pluszt...) Lassacskán az összes 56-os újszülött méretű rucit elcsomagolhattam, mert őurasága kinőtte valamennyit.


Már nem vagyok biztos benne, hogy hasfájós. Ugyanis, mióta megvontam Puki-szan nagymesterünktől az esti gázosító adagját, helyette magamrakötve folytatjuk a kilenc hónap alatt már jól bevált szimbiózisunk, valamint elfogadtam, hogy továbbra is Holstein frízként funkcionálok és úgy tűnik, Bigusz nem bírja ezt olyan iramban, mint ahogy nővérkéje, tehát marad a fejés, -elmúltak az esti üvöltéses produkciók. És így megoldódott az ördögi kör és még a fölöslegnek is akadt gazdája, egy korababa személyében.


A vidéki ember hozzáállása a hordozáshoz is megér egy nyúlfarknyi említést: az első hetekben az a hír járta, hogy mégsem szültem, hiszen továbbra is nagy hasam van. Aztán elterjedt, hogy mégiscsak. A történet ismeretében pedig kengurunak hívnak...
Bigi nem az a baba, akit etetés után ott lehet felejteni. Ő mihelyst megérzi, hogy elhagytam a szobát, mekegős üvöltésbe csap át, keze-lába csatakos hidegre izzad. Mindez pillanatok alatt. Ellenben már a magamrakötözés menetébe belealszik. 
Bigusz ébrenlétei alatt nem fénybenéz, mint elődei. Minimalista. Számára mennyei boldogság a fehér, huzat nélküli svédáruházas antiallergén párna a rubinvörös hálószoba falához támasztva. Mosolyra fakasztja.

16 megjegyzés:

agyrágóbogár írta...

a középső kép egyszerűen csodás!

wildshyccu írta...

Akkor most belegondolok, hogy az én 300 lakosú kisfalum, akik közül még senki sem látott hordozókendőt, miként áll majd hozzám. Aztán inkább nem gondolok bele...

motymoty írta...

Anyus a többi is.

motymoty írta...

Hehe. hogy sikerült agyrágóbogár helyett anyust látnom?

anyus írta...

Hát, motyi, így már abban sem lehetünk biztosak h ezeket a képeket nézted-e :)

gneke írta...

Mindegyiken gyönyörűséges:)Engem a képek fakasztottak mosolyra. ja, meg amiket írtál, elképzeltem ugyanis.

cucka írta...

moty, freud biztos kihozna ebből az elszólásból valami koragyermekkori elfojtást. :DDD
bogár, azon olyan, mint egy kis begubózott báb. :D
WS: engem megmosolyogtatnak ezek a bölcsességek. és ennyinél tovább nem is érdemes foglalkozni velük. a mi településünk 1200 fős, és rajtam kívül még egy lányt ismerek, aki hordoz. elhiszem, hogy az "öregeknek" szokatlan lehet, az előző évtizedekben nem volt ennyire kihangsúlyozva a testközelség, az ösztönös nevelés. pedig, azt hiszem ezer szakkönyvnél többet ér az, ha egy anya/apa/szülő hallgat a saját belső hangjára.
anyus: :DDD

Bea írta...

Szépséges Kislegény:) Olyan békések ezek a képek, olyan végtelen nyugalom árad belőlük, és ez jó. Akaratlanul is megállok és elidőzök rajtuk egy kicsit újra és újra.
És hát gratula az 5 kilóhoz:) Most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor lépi majd át a bűvös 10est:))))

Dius írta...

Gyönyörű. Ha benned csak negyedilyen béke van, mint Bigulkában a képek alapján, már értem is, hogy miért is volt olyan jó hallani a hangod ma. :)
Ezeken a képeken hasonlít Hunorra is, Minkára is...kis mix. :)
Puszi nektek..

Lilu írta...

Olyan nagyon szép! Örülök, hogy vége a "pocakfájásnak"!

Sok sok puszi nektek!
(a múltkor visszaírtam neked, ugye csak időd nincs, de ez átment? ;) )

sellőlány írta...

Csak en latom ugy, hogy ez a gyerkoc rad hasonlit, Cucka?? Csodaszep egyebkent, finomak a vonasai... Vicces egyebkent ez a hordozokendo ellenes felfogas, ami nemcsak videken erezheto. A baratnom szerint a hordokendo szakadt bolcseszes, igy inkabb szenved a babakocsival (ami szinben passzol az osszes kabatjahoz) vagy cipeli a gyereket kezben, ami a novekedo sulyat tekintve egyre nehezebben kivitelezheto...

Kyra írta...

Úgy látszik, a gyerekek tényleg átveszik az anyukák hordozással kapcsolatos érzelmeit. Az elsőnél nem igazán tudtam elképzelni magam hordozó anyaként, és bár az általános trendnek engedelmeskedve kipróbáltam a kendőt, rá kellett jönnöm, hogy nálam jobban már csak elsőszülöttem utálja a hordozást. A babakocsiban viszont jókat aludt, én meg büszkén tologattam, és még a bevásárolt cuccokat sem kellett cipelni, imádtam a kocsis korszakot. Most, a másodiknál már kisebb az ellenérzés bennem (nem utolsósorban a hordozás praktikuma - szabad kéz - miatt), kíváncsian várom, hogy a kisebbik vajon "hordozhatóbb" csemete lesz-e mint a bátyja. És ki fogom próbálni a mei-tait is, mert jól néz ki :)

Hencsi írta...

Azok a tappancsok....úúúúúúúúúúúúúgy megpuszilgatnám:)

nani írta...

Megüti a két kiló pluszt a kis kengurud.... tutiiiiii!!
Felugorhatnék hozzátok így laza 150 km-ről, hogy körbepuszilgathassam a husipofiját??? :)

cucka írta...

Bea, Dius, Sellőlány, köszönjük. :) tényleg békés fajzat, ha 1 méteren belül leledzem. ;) Én egyelőre mindenkit látok benne, aztán pár perc múlva már senkit. Minkaszemű, de a pillantása már most ravaszabb mindkettőjükénél. Fejének formája és kopaszodásos mikéntje meg tiszta Hunor. Meglássuk. :)
Kyra, Hunornál én is vacakoltam/megőrültem a kendőtől/kendővel, Minkát már jóval többször kötöttem fel, míg Bigger gyakorlatilag tényleg rajtam lóg. Nyilván az előző kettő is karban-ölben volt, csak ők ennyire nem igényelték a méhen kívüli szimbiózist, mint a legapróbb. És azt hiszem a megoldókulcs éppen abban rejlik, ha figyelünk a gyerekek igényeire. Micivel a legnagyobb kicseszés az lett volt, ha állandóan hurcibálom, ő az első évében evésen és éjjeli együttalváson kívül nem sokat igényelt belőlem. És ez az önállóskodó tendencia a mai napig megvan benne. egyedül eszik első perctől kezdve, egyedül öltözik kb fél éve, és mindent egyedül szeretne csinálni.
Hencsi, nani, jertek csak! :)

Kinga85 írta...

Szépséges ez a kissrác :)

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator