2011. augusztus 3., szerda

Hurrá (?) nyaralunk (?)

Abba most részletesen nem szívesen mennék bele, hogy mit gondolok az elmúlt napok albioni időjárásáról. Vannak persze pro és kontra gondolataim is. Mert egyik részem hisz abban, hogy közeleg valami-féle dimenzióváltás, amiben nem csak az emberek változnak meg, alakul át a gondolatmenetük másmilyenné (hogy mivé arra csak tippelhetünk, bizonyosságot senki sem tud), hanem a külvilágunk is éles fordulatot vesz, a másik részem viszont igenis képes dührohamot kapni attól (bár tudom, igencsak kicsinyes világnézetre vall, ahelyett, hogy a naaaagy globális eszmét nézném), hogy az egy héten át dédelgetve száradó ruhák ki-be hurcolása után enyhén penészesen és ázottkutyaszagúan landolhattak újra a mosógépben. Azzal a profán problémával sem jó érzés szembesülni, hogy a fiúknak elfogyott a tiszta alsónacijuk-pólóik, hogy a szennyestartóból újrahasznosítható ruhák száma is végleges, amik maradtak, azokon többcentis rászáradt sárréteg várja a jobb napokat.
Az meg már egy igazán sokadrangú és szuverén problémának minősül az univerzum hívó szava mellett, hogy pontosan erre a kettő hétre terveztük be az idei egész évi pihenésünket (Balatonozás) és a ház körüli prompt teendőinket.

Az első napokban még mosolyogtunk, minden egyes csúsztatott napban a természetadta pihenésre buzdító jeleket véltük felfedezni. És jó volt így, elvégre kis túlzással üdülőövezetben élünk, miért is ne használjuk ki a helyi lehetőségeinket?!

Aztán már nem tudtunk vigyorogni, nagyokat aludni még csak-csak, de a (bezárt) zsizsegő és egymástgyilkolászó, ennyi mesét még összesen nem néző siserahad, a tettrekész (négyfalközé szorult) apuka meg a nagyonterhes és enyhén frusztrált (szintén rabláncon lógó) anyuka kombinációja meghozta a tőlünk már megszokott robbanást és hétfőtől apjuk visszaállt a csatasorba. Egészen máig. Ugyanis tegnap végre-végre dél körül a komor felhőkön átvágott a megváltást hozó napsugár. És akkor én beindítottam a nonstop mosóprogramra állított mosógépet, mely azóta is csak pörög-forog és már a kéményereszről is lógnak a száradó ruhák és igen: még két (három?) napra el is utazunk egy jól bejáratott helyre, ahol tudom, hogy jól fogjuk érezni magunkat, nagyokat fogunk enni meg kirándulni és csak bízni tudok abban, hogy a két napja nyüzüge Micike nem újra füleskedni akar. (mert a tünetek kísértetiesen hasonlóak, így kisebbfajta gyógyszerszekrénnyel vágunk neki az elkövetkezendő pár napnak)

8 megjegyzés:

Dalma írta...

jó pihenést, idegek kisimulását éééés boldogságos születésnapot (itt is:-P)

Szőlő írta...

Én meg nagyon irigykedem rátok és ismeretlenül is csókoltatom a borászfemilit a kemencés finomságaikkal és boraikkal együt !!!! :)

Jó pihenést! ;)

Bea írta...

Pihenjetek nagyon jól, mert megérdemlitek:)))) És nem mellesleg nagyon boldog születésnapot kívánok, látod még a nap is kisütött a tiszteletedre! Pusszz-pusszzz

Hencsi írta...

Boldog szülinapot és jó pihenést az egész családnak! Majd azért figyellek erősen, mert most nagyon közel leszek hozzátok a hétvégén :)Mi Bogácsra megyünk meg Egerbe :)

Lepkevár írta...

Jöttem hát én is első körben nagyon boldogságos szülinapot kívánni, második körben pedig mélységesen egyetérteni az ázottkutya-szagú cuccok kapcsán. :) És de jó, hogy akkor mégis lesz nektek nyaralás!

Dius írta...

Pihenj, lazulj.. és ünnepeld meg a szülinapodat. :) Az Isten éltessen még nagyon-nagyon sokáig így, ahogy vagy.. meg ne változz itt a nagy dimenzióváltásban nekem. :P :)

gneke írta...

Jó pihenést Nektek!
Neked pedig boldog születésnapot!

Kendemami írta...

Hencsi húzzatok bele, mi most vagyunk Egerben!!!!!
Cuckám itt is még egyszer nagyon boldogot, a dimenzióváltásban én is, mélyen, ja és nálunk szegény Nyunyuka az, aki nem tudott megszáradni rendesen és rém büdös...

Megjegyzés küldése

 
Copyright 2009 Cucka blog. Powered by Blogger
Blogger Templates created by Deluxe Templates
Wordpress by Wpthemescreator